Vegyes érzelmekkel végeztem a játékkal…. Egyrészt nagyon frusztráló tud lenni néha. Másrészt egy nagyon jól összerakott játék, néha…. Szögezzük le hogy easy módba játszottam. A legnagyobb problémája a játéknak, hogy a küldetés teljesítése után, újabb célkitűzések jönnek, amikre elég nehéz felkészülni. Egy pálya elég hosszúra is elnyúlhat. Védekező küldetéseknél kap az ember 1-5 percet, hogy pozícióba álljon, aknákat tegyen le. Miközben elsősorban rákel jönnie a játékosnak, hogy mi hol van. Nem mindig egyértelmű mikor lesz vége a pályának. Három fajta pálya van: védekezés, támadás és kommandó. Illetve ezek keveréke, a legtöbb küldetés inkább vegyes. A mikromenedzsment néha nagyon frusztráló tud lenni. Az a szerencse, hogy a kommandó típusú pályákat leszámítva nagyon nem kell vele foglalkozni. Egy mélyebb tutorial a mikromenedzsmentről és a direkt irányításról nagyon hiányzik. A közvetlen irányítás egy nagyon jópofa dolog, csodálom, hogy más RTS/taktikai játékban még nem találkoztam vele. És kell is mert az AI néha nagyon béna… Néha meg csak egy pillanatra hagyom magára és minden ellenfelet megölt…. Nagyon sok a játékban a kettősség… A kezelő felületet egy kicsit át kellene szabni. Elsősorban, a Soldiers of Anarchy című játékban, ki lehet „kapcsolni” fegyvereket a járműveken. Például, hogy a tankok a légvédelmi ágyújukkal ne lőjenek. A játék a felvehető tárgyakat megmutatja, sőt az elhullott ellenfeleket is, de a tárolókat, dobozokat nem, miért? Erről jut eszembe, nem lehet mozgás parancs után megmondani, hogy adott egység hova forduljon miután megérkezett, miért? A játék a objektíven leggyengébb pontja, az épületek elfoglalása és az épületekben való harc. Annyira nem fog feltűnni, mert ritka, de amikor ki kell tisztítani egy épületet akkor elég sok fejfájást okoz. A legjobb módszer, hogy szétlövöd valamilyen ágyúval. Aki szereti az RTS/taktikai hibrid játékokat annak nagyon tudom ajánlani. Valóban egyedi játékmenetet kínál.
A Játékhoz egy giveaway keretein belül jutottam, ingyen. SPOILER VESZÉLY! Hát nem is tudom, oda-vissza rohangálás a játék…. A grafika és a hangok kitűnőek, erre nem lehet panaszom. Az irányítás is megfelelő, nem is baj ha nem lehet ugrani, nem is hiányzik. A játék legnagyobb problémája, hogy a feladványok egymástól nagyon távol vannak és nincs egy természetes folyás, hogy hova kellene menni és mit kellene csinálni. Szerintem a terület szélén lévő portálok feloldásáig minden rendben a játékkal, a teleportáló magokkal pedig végleg zűrzavarba torkollik az egész. Miután találkozol az egyetlen emberrel aki elég laza és rövid utasítások kiadása után nem mond mást. Szabadon mehetsz ahova akarsz, ahova tudsz, egy végső céllal, de a köztes apró célok nincsenek körvonalazva. Az összes rejtvényt azért kell megoldanod mert szó szerint útban van. Sok rejtvényhez sokat kell oda vissza rohangálni ami nagyon idegesítő. A labirintusos rejtvény szörnyű. Nehéz rájönni, hogy van egy 5 darab elem és a két elemet meg kell cserélni. Emiatt kap 2 csillagot 3 helyett. Egyértelműen nem én vagyok a cél közönség, de… Csak azoknak tudom ajánlani akiknen nagyon sok türelmük van.
Nem is tudom, a Cayne folytatása, de van amit direkt eldobtak…. Szögezzük le, nem rajongok az ilyen point&click kalandjátékokért, nincs hozz türelmem és egyes feladványok eléggé furák, hogy finoman fogalmazzak. Nagyon hiányolom a „megmutatok minden interakcióba léphető dolog” gombot. A Cayne-be volt ilyen. Persze fénylenek a tárgyak, de nem mindegyik. Az viszont nagyon tetszik, hogy ha meg akarsz nézni valamit ahhoz nem kell oda menned, nem is kell kattintani, elég ha rá viszed az egeret. A story érdekes, a grafika gyönyörű. Aki szereti az ilyet annak csak ajánlani tudom.
Az egyik legbetegebb játék amivel játszottam! De ezt pozitív értelemben kell venni. Egy GTA klón….. ami direkt a GTA kifigurázására lett kreálva. Változatos mellék küldetések, változatos fő küldetések. Az egész játék a humorra épül. Különböző járművek, autók hajók, repülők (amiket még mindig nem tudok vezetni). A fekete leves az hogy max 30 FPS-el döcög ha gyorsan hajtasz akkor akár 10-re is lemegy. Ennek ellenére élvezhető, mert csak akkor laggol ha gyorsan mész. Csak ajánlani tudom, egyszer mindenkinek át kell élnie az élményt.
Nagyon kellemes és aranyos indie játék, csak ajánlani tudom! A kamera a karakterünk mögé van ragasztva és nagyon könnyű belevinni a kamerát a karaktermodellbe vagy a környezetbe, de ezt leszámítva szinte semmi rosszat nem tudok róla mondani! Az irányítás, és a gyűjtögetés nagyon szórakoztató és bár kicsit féltem a a másik robot terelgetésétől a rozsdásodásától, de szerencsére nem olyan hosszú a játék hogy ez zavaró lenne! Talán a lebegés/repülés a legrosszabb mechanika. Például nem lehet ugrani. Mindig lebegni kell, ami üzemanyagot fogyaszt, de mivel rövid a játék így ez sem annyira zavaró! A képességeken lehetett volna még csiszolni, mert sokat nagyon nem használtam. Antigravitáció, meg az elterelő képesség, pajzs. Nagyon nem volt rá szükség. Összességében egy aránylag rövid kis változatos kaland egy nem is annyira ismeretlent, inkább idegen bolygón. Csak ajánlani tudom!
Nem szimulátor, árkád. DE, egyszerűségében nagyszerű. Nincs túlbonyolítva, de néha tényleg elég unalmas. Egy érdekes koncepció miszerint a hajónkat bizonyos felvehető tárgyak segítségével tudjuk fejleszteni. Ott „bukik meg”, hogy nem lehet mindent kifejleszteni, nem lehet kimaxolni a hajót. Elsőre fura volt, hogy csak egy hajó van, mert általában nem ehhez van hozzá szokva az ember. De szerencsére a fejlesztési rendszer, mint hajó, mint hajó komponensek, miatt eléggé meg lehet szeretni a Darkstar One-t. Az utolsó utáni küldetést leszámítva nincs benne túl sok kihívás, bár lehet mert mindig max-ra fejlesztettem a hajómat amíg a, túlontúl, lineáris story engedte. Irányítást kicsit szokni kell, de nem vészes. A küldetések nagy része menj ide és lőj le mindenkit. Az egyetlen dolog amit el lehet rontani, ha értelmetlenül fejleszted a hajódat. YouTube-on biztos fenn van a legoptimálisabb mód, de itt inkább arról beszélek, hogy a hajtóművet nem kell túl fejleszteni. Arkád űrhajósoknak ajánlom, tényleg könnyed, egyszer végig lehet vinni.
Rövid, egyszerű, felejthető. Talán így lehetne a legjobban jellemezni. Hamar végig lehet vinni és a zsánerban vannak sokkal jobbak is. Ha nagyon szereted a túlélős, bázis menedzselős játékokat akkor ajánlom, egyébként nem ér ennyit.
Az eredetivel sose játszatom, mert nem szeretem a kalandjátékokat, de ajándék lónak ne nézd a fogát és valóban kár lett volna kihagyni! A legtöbb point&click kalandjátékban mindig elakadok, de itt rengeteg segítség van ami amivel a kezdőknek is kedveznek. Gombnyomásra válthatunk az eredeti és az új renderer között. Bár nekem a új jobban tetszik. Sajnos itt is felelhetőek azok a betegségek/hibák amik miatt nem vagyok rajongója az ilyen játékoknak. Azokat a tárgyakat amikkel interakcióba lehet lépni ki lehet emelni a környezetből, de a lehetséges útvonalakat már nem. Volt amikor kitéptem a hajam, hogy most mi van, aztán látok a neten egy olyan képernyőt amit még nem is láttam. Húúúú de utálom a pixelvadászatot. A szinkron tökéletes, az ilyen játékoknál ezen áll vagy bukik a dolog. Szép grafika jó story érdekes világ, mindenkinek csak ajánlani tudom.
Elsősorban nagyon tetszett, rengeteg fajta és osztályú hajó, különböző fegyverek, fejlesztések, zsoldosok felvétele. Szép grafika, a bolygó „képek” nagyon tetszenek. Aztán jött a fekete leves, az UI kicsit hiányos, a pathfinding nagy méretű objektumok körül néha kicsit bugos (ez még megbocsájtható), nincs frakcióharc: nem lehet csatlakozni egyik frakcióhoz sem és „győzelemre vezetni”. A story elég bénán fejeződik be: monológ, oszt freeroam módba lép a játék. A hajók kb fele kuka, ahogy a fejlesztések kb 90% is. A zsoldosoknak nem lehet parancsokat adni (gyere, maradj, ezt lődd, ne lőj). A küldetés fajták nagy része csak szerep játszásánál van értelme. A kereskedelem és bányászat hátrányt szenved a harci és javításos/szkenneléses munkákhoz képest. A hősök levadászása pedig kötelező ha hordozó hajót szeretnél. A reputáció rendszer kollektív. Egy 5000 mértékű skálán mozog, -2500 rossz és +2500 jó végekkel. Sejtésem, hogy túl nagy lett volna a grind ha mindenkinek egyenként kellene megfelelni. Többször láttam NPC-ket harcolni egymással de szinte sehol nem található információ arról, hogy ki kivel van, illetve kinek ki az ellensége. Egy amolyan enciklopédiának örültem volna, legalább a hajókról. Az UI nem túl funkcionális. A térképen nem lehet szűrni. Csak állomásokat akarok látni, csak a Mars Shipping állomásait (tulajdonát) akarom látni. És így tovább. Néha elég nehéz a kijelölést áttenni valami másra. A story igazából elég lapos, gameplay ügyben meg még laposabb. Az Origin DLC után több értelmet nyert. A szinkron borzalmas, nincs benne semmi beleélés. A tutorial borzalmas: powerpoint bemutató. Az elején sokkal jobb lett volna mondjuk egy küldetés sorozat ahol apánkkal kicsit több időt töltünk, így elvesztése sokkal nagyobb hatást gyakorolna. Origin: nagyon kellemes, hogy a játék első részét végig lehet vinni. A story itt jobban tetszett, bár valahol elég érdekesen vitték át a második rész motorjára. A szinkron itt is lapos, de jobban élvezhetőek a történések.
A játékot ingyen kaptam. Eredetileg ez egy mobil játék, bár mobilon sose játszottam volna, így PC szerintem ezerszer jobb. Ehhez képest nagyon jól megcsinálták. Ez egy amolyan tactics játék, egyszerre max 4 karaktert (+ idézett lények/robotok) irányíthatunk. Körökre osztott harc és szabad mászkálás a harcok között. A story, a játékmenet, a karakterek és a világ. Nagyon részletesen van megalkotva. Minden elismerésem. Mod-olható, egyéni story-kkal. Sok kaszt, rengeteg fegyver, varázslat, buff és nerf, van miből válogatni. Ugye egy kicsit meg kell ismerni a játékot, hogy tudja értékelni. Ettől függetlenül az alap kampányt nem hinném, hogy valaha is újra fogom játszani. A legnagyobb problémám tényleg az hogy nagyon lineáris az egész. Nem csak a játéktér, de a játékmenet, a bejárható terep, is kicsit kevésnek tartom az interakciókat. Ezen felül nagyon idegesítő, hogy amikor nincs harci helyzet, akkor is egyenként kell az embereket mozgatni. Például, a Grotesque Tactics Evil Heroes-ban (Steam) ha éppen nem volt a láthatáron ellenfél akkor szabadon mindenki egyként mozgott. Elég idegesítő egyenként pakolni az embereket. A kamerát nem lehet forgatni a játékban, néha ez elég kényelmetlen helyzetekhez vezet. Összességében ez egy jó játék, ajánlom mindenkinek aki a körökre osztott tactics játékokat szereti.
